পোঁছ [ pōn̐cha ] বি. ঝাড়া বা ঝাড়াই; মোছা (ঝাড়পোঁছ)।[বাং. √ পুঁছ +অ]। Bookmark Category: প, বাংলা অভিধানPrevious Post:পৈতামহNext Post:পোঁটলা
Leave a Reply