খেটক [ khēṭaka ] বি. ১. গদা বা মুগুর; ২. ঢাল (খড্গখেটকধারিণী)। [সং. √খেট্ + ক]। Bookmark Category: খ, বাংলা অভিধানPrevious Post:খেজুরিয়াNext Post:খেত
Leave a Reply